kostol

Kostol svätého Ondreja

Učiteľ László Kovács o našom kostole, pôvodne zasvätenom svätému Petrovi píše: (Rohovce) „určite patrí medzi prvé miesta s farnosťou a jeho súčasný kostol bol postavený v románskom slohu v polovici 13. storočia. Naznačuje to jeho polkruhová svätyňa v tvare podkovy, podobná tej v Mierove. Jednoloďový pôdorys so západnou vežou sa zachoval aj po gotickej premene z 15. storočia. Loď má rovný strop, ale veža dostala v 18. storočí barokový tvar, ktorý výrazne ovplyvňuje vonkajší vzhľad celého kostola.

Na južnej strane lode zostalo len polkruhové oblúkové pole pôvodného, pravdepodobne lemovaného románskeho portálu, zdobené rovnoramenným gréckym krížom. Oblúkové pole neskôr bolo umiestnené nad renesančnou bránou (predsieň bola postavená pred niekoľkými rokmi). Vo svätyni je možné vidieť aj krstiteľnicu z románskeho obdobia a svätyňu z obdobia gotiky, ktorá bola pristavaná k stene svätyne pri úprave v 15. storočí. Jej južná sakristia je staršia, s valenou klenbou a bol tu umiestnený i dvojitý výklenok v stene svätyne, ktorý slúžil na uchovávanie svätenej vody a sväteného oleja.

Náhrobný kameň z roku 1655, ktorý zakrýval hrobový sklad pod svätyňou, umiestnili najskôr do steny svätyne, neskôr pod vežu. Náhrobný kameň je hrobom prvého známeho majiteľa obce, príslušníka rodu Sárkány.“ (László Kovács – Jenő Görföl: Stredoveké kostoly v Bratislavskej župe)

V priebehu 20. storočia bol exteriér a interiér nášho kostola obnovený vo viacerých etapách. V marci 1943 vymaľovali interiérové priestory Jozef Bíró a Eugen Bíró, maliari z maďarského mesta Pápa. Zaujímavosťou je, že s farbou sa miešali vajíčka a mlieko, ktoré Rohovčania boli povinní zabezpečiť. V kostole vtedy pribudli nové lavice, ktoré pochádzali z dielní troch dedinských kováčov. Vytvorili ich Belo Horváth, Imrich Reicz a Karol Szabó, ktorí sa po druhej svetovej vojne usadili v Maďarsku. Podľa tradície kaštieľ bol spojený s kostolom cez tunel. To sa však zatiaľ nepodarilo dokázať. Hovorí sa, že keď sa stavala cesta vedúca do dediny, zrútila sa. Ktovie, možno bol tunel práve vtedy zničený, ak vôbec existoval. Aj keď je výpovedné, že pri opravách v roku 1943 bol v krypte pod kostolom zamurovaný otvor smerujúci ku kaštieľu.

Od 70. rokov sa okrem rekonštrukčných prác uskutočnili mnohé modernizácie pod vedením tu slúžiacich duchovných otcov Karola Horvátha (1970-1985), Antona Szlávika (1986-1993) a Štefana Morovicsa (1993-2008). V roku 1982 dostal kostol novú strechu a ďalšiu sakristiu. Počas socializmu bol odvezený aj oltár kostola. V roku 1991 bol zreštaurovaný a následne vrátený do kostola. Na oltári sa o obraz svätého Ondreja podelia svätý Imrich a svätá Alžbeta. Pri obnove v roku 1991 bola svätyňa obložená mramorom a následne bol do päty veže umiestnený epitaf Alžbety Ákosházi Sárkány z roku 1655, ktorý zakrýval koniec krypty. Organ kostola, ktorý bol zreštaurovaný v roku 2007, postavil v roku 1847 organový majster Karol Klöckner z Bratislavy. V priebehu roku 2007 dostala novú podobu aj márnica nachádzajúca sa pri kostole. Stará sakristia v minulosti slúžila ako márnica.

Počas vysídlenia grófskej rodiny bolo z hradnej kaplnky do kostola prevezených veľa cenných predmetov. Bohužiaľ, mnohé z jeho relikvií boli prenesené do iných kostolov, alebo zmizli. Ako napríklad obraz rodiny Batthyányovcov klaňajúcich sa pred Ježišom. Dnes tento obraz poznáme len zo starej pohľadnice. Oveľa pozitívnejší je príbeh o anjeloch, ktorí kedysi zdobili oltár kostola. Nedávno boli zreštaurovaní a premiestnení späť na dve strany svätyne. Dnes opäť pomáhajú veriacim z Rohoviec.

Szent András templom

Kovács László tanár úr így ír az eredetileg Szent Péternek szentelt templomunkról: (Nagyszarva) „bizonyosan az első templomos helyek közül való, s mai temploma még román stílusban épült a 13. század közepén. Erre utal félköríves, patkó alakú, a békeihez hasonló szentélye. Az egyhajós, a nyugati toronnyal ellátott alaprajzát a 15. századi gótikus átalakítás után is megőrizte. Hajója síkmennyezetet, tornya azonban a 18. században barokk formát kapott, ami az egész templom külső megjelenését erősen befolyásolja.

A hajó déli oldalán az eredeti román kori, föltételezhetően bélletes portálénak csak a félköríves ívmezeje maradt meg egyenlő szárú görög kereszttel díszítve, melyet később a reneszánsz kapu fölé helyeztek (pár éve egy előteret is építettek elé). A szentélyben látható még a román kori keresztelőmedence és a gótikus korból származó szentségház, mely a 15. századi átalakításkor került a szentély falába. Déli sekrestyéje régebbi, dongaboltozatú, s ide helyezték a korábban a szentély falában lévő kettős falifülkét, mely a szentelt víz és a szentelt olaj őrzésére szolgált.

Az 1655-ből származó sírkövet, mely a szentély alatti sírboltot fedte, előbb a szentély falába, majd újabban a torony alá helyezték. A sírkő a falu első ismert birtokosának, a Sárkány család egyik tagjának a síremléke.” (Kovács László – Görföl Jenő: Középkori templomok Pozsony vármegyében)

A 20. század során több szakaszban újult meg templomunk külső és belső része. 1943 márciusában a belső terek festését Pápa városából érkezett festők, Bíró József és Jenő végezték. Érdekesség, hogy a festékhez tojást és tejet kevertek, melyet a nagyszarvaiak voltak kötelesek részükre beszolgáltatni. Ekkoriban új padok is kerültek a templomba, melyek a község három bognárjának műhelyéből kerültek ki. Készítőik Horváth Béla, valamint a második világháború után Magyarországra telepített Reicz Imre és Szabó Károly voltak. A hagyomány szerint a kastélyt alagút kötötte össze a templommal. Ezt azonban még nem sikerült bizonyítani. Beszélik, hogy mikor a faluba vezető utat készítették, az beomlott. Ki tudja, talán épp akkor semmisült meg az alagút, ha létezett egyáltalán. Bár sokatmondó, hogy az 1943-as felújítási munkálatok során a templom alatt található kriptában befalaztak egy, a kastély irányába mutató nyílást.

A 70-es évektől kezdődően a felújítási munkálatok mellett számos modernizációt hajtottak végre az itt szolgálatot teljesítő lelkiatyák, Horváth Károly (1970-1985), Szlávik Antal (1986-1993) és Morovics István (1993-2008) vezetésével. 1982-ben a templom új tetőzetet, és egy másik sekrestyét kapott. A szocializmus idején elvitték a templom oltárát, melyet aztán 1991-ben újítottak fel, majd helyezték vissza a templomba. Az oltáron Szent András festményét Szent Imre és Szent Erzsébet fogja közre. Az 1991-es felújítás során a szentélyt márványborítással látták el, s ekkor helyezték a toronyaljba Ákosházi Sárkány Erzsébet 1655-ből való epitáfiumát, mely a kripta lejáratát fedte. A templom 2007-ben felújított orgonáját 1847-ben építette Klöckner Károly pozsonyi orgonaépítő mester. A 2007-es év folyamán a templom mellett található halottasház is új formát kapott. Régebben a régi sekrestye szolgált halottasházul.

A grófi család kitelepítése idején a kastély kápolnájából sok értékes tárgyat menekítettek át a templomba. Sajnos sok ereklyét más templomokba vittek át, másoknak pedig lába kélt. Mint például a Jézus előtt hódoló Batthyány családot ábrázoló képnek is. Ezt a festményt ma már csak egy régi képeslapról ismerhetjük. Ennél jóval pozitívabb a nemrégiben felújított és a szentély két szélére visszaköltöztetett angyalok története, melyek egykor az oltárt díszítették. Ma újra a nagyszarvai hívek áhítatát segítik.

Képekhez:

Orgona 2: Szabó Lajos, a község első tanítója a községi kántor posztját is betöltötte. Az orgonán sokáig játszott Pongrácz Pál gróf felesége, Gudenus Mária Jozefa (1898-1982) is. Derzsi György tőle vette át kántori funkcióját.

Funkciu kantora obce zastával aj prvý učiteľ obce Lajos Szabó. Na organe dlho hrávala aj manželka grófa Pála Pongrácza Mária Jozefa Gudenus (1898-1982). Jej kantorskú funkciu po nej prevzal György Derzsi starší.

Orgona 1: Az orgona sípjain bejegyzések találhatóak. Az egyik az orgona építőjéről és a hangszer áráról mesél.

Na píšťalách organa sú nápisy. Jeden hovorí o konštruktérovi organu a cene nástroja.

Templom 1990: Templomunk fényképe 1990-ből. A bejárat felett jól látható a román kori portálé ívmezeje.

Fotografia nášho kostola z roku 1990. Nad vchodom je dobre viditeľné oblúkové pole románskeho portálu.

A Szent András templom 1970 körül

Kostol Sv. Ondreja okolo roku 1970

A templom belső tere 1980 körül

Interiér kostola okolo roku 1980

A román kori keresztelőmedence ma a templom előterében áll.

V predpolí kostola stojí dnes krstiteľnica z románskeho obdobia.

Gótikus szentségház a szentély falában

Gotické pastofórium v stene svätyne